Jogok, lehetőségek

A diszlexia nem betegség, nem fogyatékosság mégis, egyelőre a különböző tanulási zavarral küzdők csak külön törvényi szabályozás által, és mint fogyatékos személyek kaphatják meg a lehetőséget, hogy képességeiknek megfelelően teljesíthessenek.

A jelen helyzetben fontos, hogy a diszlexiások tisztában legyenek jogaikkal, amelyek lehetőséget teremtenek számukra egy elfogadható oktatási és munkavállalási környezet megteremtéséhez.

Ehhez szeretnénk hozzájárulni az aktuális leglényegesebb törvényi ismeretek bemutatásával.

barlangasz.jpg

Gyors áttekintés

Minthogy rendkívül sokrétű és összetett szabályozás foglalkozik a kérdéskörrel, a legfontosabb kérdéseket itt előre táblázatban adjuk közre.

(http://image.slidesharecdn.com/jogitabla-140914112426-phpapp01/95/jogitabla-1-638.jpg?cb=1410711968)

A táblázat megkönnyítheti a további fejezetekben részletesen leírt szabályok követését is.

A DiGamExam weboldalán folyamatosan megjelennek az aktuális információk magyarázattal.

A nemzeti köznevelési törvény ( 2011. évi CXC.) szerinti kategóriák

A 4.§ (13) szerint kiemelt figyelmet igénylő tanuló az, aki

aa) sajátos nevelési igényű (továbbiakban SNI- kategória): a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,

  2. több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,
  3. autizmus spektrum zavarral

  4. egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (4.§ 25 bekezdés)

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló (továbbiakban BTMN- kategória) az, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján

  1. az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít,
  2. társas kapcsolati problémákkal,

  3. tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd,

  4. közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. (4§. 3 bekezdés)

A vizsgálathoz mindkét esetben a Nkt.-ben megjelölt kérelmet kell kitölteni.

Az SNI vizsgálathoz- a Megyei Szakértői Bizottságban- a “Szakértői vizsgálat iránti kérelem” és az “Adatlap az fejlődési szint…” c. nyomtatványokat kell kitölteni.

A BTMN vizsgálathoz- a Területi Szakértői Bizottságban (volt Nevelési Tanácsadó)- csak a “Szakértői vizsgálat iránti kérelem” c. nyomtatványt kell kitölteni.

(http://image.slidesharecdn.com/szakertoivizsgrajelentkezes-141011063350-conversion-gate01/95/szakertoivizsgrajelentkezes-1-638.jpg?cb=1413027261)

(http://image.slidesharecdn.com/orvosi-adatlap-141011063535-conversion-gate02/95/orvosi-adatlap-1-638.jpg?cb=1413027359)

SNI-s és BTMN-es tanuló joga, nevelése, oktatása

47. § (1) Az SNI-s tanulónak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő

  1. pedagógiai,

  2. gyógypedagógiai,

  3. konduktív pedagógiai

ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították.

47. § (3) Az SNI-s tanuló iskolai nevelés-oktatása, továbbá kollégiumi nevelése, az e célra létrehozott

  1. gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben,

  2. konduktív pedagógiai intézményben,

  3. iskolai osztályban,

  4. vagy a többi gyermekkel, tanulóval részben vagy egészben együtt történhet.

Ha a tanuló BTMN-es, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás az alábbi keretek között valósítható meg:

  1. nevelési tanácsadás során

  2. az iskolai oktatás során

  3. a kollégiumi oktatás során

Tankötelezettség

45.§ (3) A tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tanköteles. A SNI-s tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. 

A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt.

Hány éves kortól kezdve lehet felnőtt oktatásba bekapcsolódni?

60. § (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben

a) nyolc évfolyamos általános iskola esetén tizenhetedik,

b) középiskola és szakiskola esetén huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

60. § (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

60. § (4) SNI-s valamint a BTMN-es tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.