Jogok a szakképzés és a felnőttképzés során

Ki állapítja meg a sajátos nevelési igényt?

60 §(9) A felnőttoktatásban d) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait és még nem töltötte be 23. életévét.

60 § (10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybea pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

15/2013.(II.26) EMMI rendelet 43§ alapján a vizsgálat elvégezhető minden olyan intézménnyel, vagy szakemberrel, amelynek/akinek erre jogosultsága van. A vizsgálat költségeit a tanuló viseli.

ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény.

ELJÁRÁS:

  • a vizsgálatot írásban kell kérni, a levelet Juhász Andreának kell címezni

Cím 1071, Budapest, Damjanich u. 41-43

Területhez tartozó telefonközpont telefonszáma (1)-461-3700

  • a válasz 30 napon belül érkezik meg, mellékelve egy csekk, melyen előre be kell fizetni a vizsgálat díját (jelenleg 65.000.Ft)
  • a pénz könyvelése után kap a kérelmező időpontot
  • a folyamat kb. 2 hónapot is igénybe vehet (április elején már nehézkes az időpontkérés)


2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről

1§ (2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye.

11§ (3) A mentesítésről

  • iskolai rendszerű szakképzés esetén a Nkt. törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság,
  • iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt.


A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája

11. § (1) Az SNI-s vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell az SNI jellegéhez igazodó

  • felkészítést és vizsgáztatást,
  • segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit.

A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell

  • az SNI-s vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet.

11. § (2) A sajátos nevelési igény jellege alapján, az SNI-s vizsgázót – a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével – mentesíteni kell

  • egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól,
  • mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól.

A vizsgán biztosítani kell

  • a hosszabb felkészülési időt,
  • segédszemély alkalmazását,
  • az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt,

ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti

  • az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel
  • vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását.

11. § (4) Az e § alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

 

okj


Mentesség és/vagy kedvezmény igénybevételének módja

Amint a megfelelő bizottság megállapítja az igény jogosságát, szakértői véleményt bocsájtanak ki, mely tartalmazza a javasolt mentességeket és/ vagy kedvezményeket.

A szakvélemény másolata mellé mellékelni kell egy kérelmet, melyben kérelmezni kell mely kedvezményeket/mentességeket szeretné a tanuló/ vizsgázó igénybe venni.

A felkészülési időtartamra és a vizsgára külön kérelmet kell benyújtani a képzést végző és/ vagy a vizsgát bonyolító intézmény vezetője felé.


Felnőttoktatási rendszerben történő érettségi vizsga

Sajátos nevelési igény megállapítása

Az Nkt. 2011. évi CXC. törvény60 §(9) alapján a felnőttoktatásband) a tanuló akkor veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, ha nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait.

(10) Ha a felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem veheti igénybe a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátó intézmények szolgáltatásait, abban a kérdésben, hogy különleges gondozásra jogosult-e, a jogszabályban meghatározott szakértő szakvéleménye alapján kell dönteni.

15/2013.(II.26) EMMI rendelet 43§ alapján a vizsgálat elvégezhető minden olyan intézménnyel, vagy szakemberrel, amelynek/akinek erre jogosultsága van. A vizsgálat költségeit a tanuló viseli.

ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény.

ELJÁRÁS:

  • a vizsgálatot írásban kell kérni, a levelet Juhász Andreának kell címezni

Cím 1071, Budapest, Damjanich u. 41-43

Területhez tartozó telefonközpont telefonszáma (1)-461-3700

  • a válasz 30 napon belül érkezik meg, mellékelve egy csekk, melyen előre be kell fizetni a vizsgálat díját (jelenleg 65.000.Ft)
  • a pénz könyvelése után kap a kérelmező időpontot
  • a folyamat kb. 2 hónapot is igénybe vehet (április elején már nehézkes az időpontkérés)


Közösségi szolgálat

Az Nkt. 2011. évi CXC. törvény 6§ alapján az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.

A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát.

kozossegiszolgalat


Mentességek és kedvezmények az érettségi vizsgán

A kedvezményeket és/vagy mentességeket kérelmezni kell a vizsgát szervező iskola igazgatójánál, annak a tanulónak is, aki tanulmányai során kedvezményekkel élt. Az érvényesítését az érettségi vizsgára vonatkozóan nem történik meg automatikusan, intézményi részről.

Az érettségi adatait rögzítő rendszer sajnos nem rögzít minden részletet, így a kedvezményeket nem tudják jelölni a táblázatban és a kinyomtatott jelentkezési lapon sem látszik a kedvezmények megléte.

Oda kell figyelni, hogy a határozat, melyben a kedvezmények érvényesítése történt a tanulónál legyen az érettségi napjain, mert ha nem a határozatnak megfelelőek a körülmények az utólagos érvényesítés nem lehetséges. Panasz esetén jegyzőkönyvet kell íratni, melyet az Oktatási Hivatalban kivizsgálnak és elrendelik a megfelelő intézkedéseket.

6.§ (7) Ha a vizsgázót

  • a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól,

vagy

  • az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól,

akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.

A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. További lehetséges kedvezméyek:

  • különtermet kell biztosítani,
  • gyakoribb szünet,
  • lehetővé kell tenni, hogy segédeszközt használhasson (hogy konkrétan milyen segédeszközt használhat, arra a szakvélemény tesz javaslatot pl. számítógép, írógép, szótár),
  • a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól ( Ez azt jelenti, hogy ki lehet venni bizonyos feladattípust: pl. diszkalkulia esetén a többi tárgyban előforduló számolási feladatok alól is mentesülhet, nyelv esetén a helyesírás, idegen nyelv esetén a nyelvhelyesség, szövegértés, magnós feladatok alól – ha a szakvélemény javasolja és az igazgató jóváhagyta.).

12.§ (9) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató határozatot hoz.

A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni.

Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak.


Írásbeli érettségi vizsga

20. § (7) A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

Kiegészítés: A többletidőként felhasználható 60 perc eloszlását is a határozatba kell foglalni. Általában a következőképpen osztják meg, például:

  • matematika→I. rész: 45 perc+ 15 perc többletidő és II. rész: 135 perc+ 45 perc többletidő
  • magyar→ I. rész: 60 perc+ 15/30 perc többletidő és II. rész: 180 perc+ 45/30 perc többletidő
  • idegennyelv→ I. rész: 60 perc+ 18 perc többletidő, II. rész: 30 perc+ 9 perc többletidő, IV. rész: 60 perc+ 18 perc többletidő, a III. rész mindig hallott szövegértés: nem minden iskola tud ennél a résznél többletidőt biztosítani
  • történelem→ 180 perc + 60 perc
  • informatika→ ennél a tantárgynál is biztosítható a többletidő felhasználása

Nincs olyan tantárgy az érettségi vizsgán, mely esetén a többletidőt meg lehetne tagadni a vizsgázótól. A 60 perc megosztását a vizsgázó igényéhez kell igazítani.

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.


Szóbeli érettségi vizsga

37. § (1) A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

37. § (2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

37. § (3)Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy

  • az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie;
  • a felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani,
  • a vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el.

Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.