Jogok az érettségi vizsga kapcsán

Általános tudnivalók

6. § (1) Az érettségi vizsga állami vizsga, amelyet országosan egységes/ központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani.

Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint

  • felsőoktatási intézménybe való felvételre,
  • szakképzésbe való bekapcsolódásra,
  • valamint munkakör betöltésére,
  • tevékenység folytatására jogosít.

A szakmai érettségi továbbá a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít.

(2) Az érettségi vizsgán a tanuló a következő vizsgatárgyakból ad számot tudásáról közép vagy emelt szinten:

a) magyar nyelv és irodalom,

b) történelem,

c) matematika,

d) idegen nyelv – a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevők számára anyanyelv, irodalom,

e) kötelezően választandó vizsgatárgy.

(3) A kötelező és a kötelezően választandó mellett további vizsgatárgyakból is tehető érettségi vizsga.

(4) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető (15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 7.§ (1 d).

9. § (1) Az érettségi vizsga lehet

a) rendes,

b) előrehozott,

c) kiegészítő,

d) szintemelő,

e) pótló,

f) javító,

g) ismétlő érettségi vizsga.

(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelmények teljesítését követően a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában letett érettségi vizsga, amelyre a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, továbbá informatikából kerülhet sor.


Mentességek és kedvezmények az érettségi vizsgán

100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet rendelkezései

A kedvezményeket és/vagy mentességeket kérelmezni kell a vizsgát szervező iskola igazgatójánál, annak a tanulónak is, aki tanulmányai során kedvezményekkel élt. Az érvényesítését az érettségi vizsgára vonatkozóan nem történik meg automatikusan, intézményi részről.

Az érettségi adatait rögzítő rendszer sajnos nem rögzít minden részletet, így a kedvezményeket nem tudják jelölni a táblázatban és a kinyomtatott jelentkezési lapon sem látszik a kedvezmények megléte.

Amennyiben a kedvezményt/mentességet elrendelő szakértői véleményt az érettségiző az érettségire való jelentkezési határidő után kapja meg, akkor a véleménybe foglaltakat az illetékes Oktatási Hivatalba benyújtott kérelemmel tudja/ joga van kérelmezni.

Oda kell figyelni, hogy a határozat, melyben a kedvezmények érvényesítése történt a tanulónál legyen az érettségi napjain, mert ha nem a határozatnak megfelelőek a körülmények az utólagos érvényesítés nem lehetséges. Panasz esetén jegyzőkönyvet kell íratni, melyet az Oktatási Hivatalban kivizsgálnak és elrendelik a megfelelő intézkedéseket.

6.§ (7) Ha a vizsgázót

  • a közoktatásról szóló törvény 30. § (9) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból mentesítették a középiskolában az értékelés, minősítés alól,

vagy

  • az Nkt. 56. § (1) bekezdése alapján a kötelező és a kötelezően választandó érettségi vizsgatárgynak megfelelő tantárgyból középiskolában mentesítették az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés, minősítés alól,

akkor az adott tantárgy helyett a vizsgázó egy másik, általa választott vizsgatárgyból tehet érettségi vizsgát.

A vizsgázó részére – amennyiben a tanuló tudásának értékelésénél az a középiskolai tanulmányok során is engedélyezett volt – engedélyezni kell az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, és biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt. További lehetséges kedvezméyek:

  • különtermet kell biztosítani,
  • gyakoribb szünet,
  • lehetővé kell tenni, hogy segédeszközt használhasson (hogy konkrétan milyen segédeszközt használhat, arra a szakvélemény tesz javaslatot pl. számítógép, írógép, szótár),
  • a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól ( Ez azt jelenti, hogy ki lehet venni bizonyos feladattípust: pl. diszkalkulia esetén a többi tárgyban előforduló számolási feladatok alól is mentesülhet, nyelv esetén a helyesírás, idegen nyelv esetén a nyelvhelyesség, szövegértés, magnós feladatok alól – ha a szakvélemény javasolja, az igazgatónak nem áll jogában felülbírálni a szakvéleményt, mindent kedvezményt/mentességet meg kell adnia).

bizonyitvany


Osztályozó vizsga

Az előrehozott érettségi vizsgát megelőzi az osztályozó vizsga, mely biztosítja a tanterv követelményeinek teljesítését.

Az osztályozó vizsgát a szaktanár döntése alapján lehet engedélyezni vagy elutasítani. Az osztályozó vizsga alkalmával az SNI-s és BTMN-es vizsgázókat megilletik azon kedvezmények és/vagy mentességek, melyeket a vizsgára való felkészülés során is helyben hagyott az iskola igazgatója a szakértői vélemény alapján.

A tanulmányok alatti vizsgák során adható mentesítések és felmentések a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben kerületek szabályozásra. E rendelet 68. és 71. §-a értelmében az SNI-s és BTMN-es vizsgázó esetében, a szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján

  • az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni,
  • lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja,
  • a vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet,
  • a szóbeli vizsgát írásban teheti le,
  • szóbeli vizsga esetén a vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni.
  • Az SNI-s/ BTMN-es vizsgázó kérheti, hogy konkrétabban jelöljék ki neki azt az anyagmennyiséget, melyből beszámolót kell tennie.

12.§ (9) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról – a döntés indokának megjelölésével – az igazgató határozatot hoz.

A jelentkezés elfogadásakor dönteni kell a 6. § (7) bekezdésében meghatározottak alapján benyújtott kérelemről is. A döntést határozatba kell foglalni.

Az emelt szintű vizsgára vonatkozó döntés határozatát a (11) bekezdés szerinti határidővel meg kell küldeni a kormányhivatalnak.

Ha a tanulói jogviszony megszűnése után következik be olyan állapot, amely alapján az Nkt. 4. § 25 pontjában felsorolt sajátos nevelési igény megállapításának lenne helye, az e bekezdésben és a (6)-(7) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fogyatékosság fennállását szakorvos által kiállított igazolással kell bizonyítani.

ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Országos Gyógypedagógiai-szakmai Szolgáltató Intézmény

ELJÁRÁS:

  • a vizsgálatot írásban kell kérni, a levelet Juhász Andreának kell címezni

Cím 1071, Budapest, Damjanich u. 41-43

Területhez tartozó telefonközpont telefonszáma (1)-461-3700

  • a válasz 30 napon belül érkezik meg, mellékelve egy csekk, melyen előre be kell fizetni a vizsgálat díját (jelenleg 65.000.Ft)
  • a pénz könyvelése után kap a kérelmező időpontot
  • a folyamat kb. 2 hónapot is igénybe vehet (április elején már nehézkes az időpontkérés)

 


Írásbeli érettségi vizsga

20. § (7) A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 19. § (1) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb egy órával (60 perc) meg kell növelni,

Kiegészítés: A többletidőként felhasználható 60 perc eloszlását is a határozatba kell foglalni. Általában a következőképpen osztják meg, például:

  • matematika→I. rész: 45 perc+ 15 perc többletidő és II. rész: 135 perc+ 45 perc többletidő
  • magyar→ I. rész: 60 perc+ 15/30 perc többletidő és II. rész: 180 perc+ 45/30 perc többletidő
  • idegennyelv→ I. rész: 60 perc+ 18 perc többletidő, II. rész: 30 perc+ 9 perc többletidő, IV. rész: 60 perc+ 18 perc többletidő, a III. rész mindig hallott szövegértés: nem minden iskola tud ennél a résznél többletidőt biztosítani
  • történelem→ 180 perc + 60 perc
  • informatika→ ennél a tantárgynál is biztosítható a többletidő felhasználása

 

irasbeli erettsegi

Nincs olyan tantárgy az érettségi vizsgán, mely esetén a többletidőt meg lehetne tagadni a vizsgázótól. A 60 perc megosztását a vizsgázó igényéhez kell igazítani.

b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt (pl. számítógép, írógép) használja,

c) engedélyezni kell, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen, vagy a szóbeli vizsgát írásban teljesítse,

d) a tanuló a vizsgán mentesülhet az értékelés egy vagy több része alól, amennyiben a középiskolában a megfelelő tantárgyból nem mentesítették az értékelés, minősítés egésze alól.


Szóbeli érettségi vizsga

37. §(1)A 6. § (7) bekezdése alapján a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján

a) a 35. § (2) bekezdésben meghatározott időt legfeljebb húsz perccel meg kell növelni,

b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsgát írásban tegye le.

37. §(2) Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után, külön helyiségben, felügyelő tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére középszintű vizsga esetén harminc percet, emelt szintű vizsga esetén negyven percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a kérdező tanár felolvassa.

szobeli erettsegi

37. §(3)Ha a vizsgázónak a 6. § (7) bekezdése vagy az e rendelet 24. § (4) bekezdés b) pontja, illetve 31. § (5) bekezdései alapján engedélyezték, hogy

  • az írásbeli vagy a gyakorlati vizsgarész helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli vagy gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie;
  • a felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani,
  • a vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni. A vizsgázó a pihenőidő alatt a vizsgatermet nem hagyhatja el.

Amennyiben a vizsgázó a gyakorlati vizsgarészt szóbeli vizsgarésszel pótolja, a törzslapján, az érettségi bizonyítványában, tanúsítványában ezt a tényt – záradék formájában – fel kell tüntetni.


Az érettségi vizsga iratai és záradákai

1. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez

II záradékok

15. A ………………………………….. vizsgatárgy érettségi vizsgáján a ………………………………………. vizsgarész helyett ……………………….. vizsgát tett.

16. A vizsgabizottság szükség szerint döntéseihez megfelelő további záradékot alakíthat ki.


Értékelés az érettségi vizsgán

41. §(1)Az érettségi vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga

a) írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll 1-150,

b) csak írásbeli vizsgából áll 1-100,

c) csak szóbeli vizsgából áll 1-50 pontskálán egész számokkal kell értékelni.

(2)A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell.

Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Középszintű matematika vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a tanuló írásbeli teljesítménye elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehet.

Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban tette le, teljesítményét a szóbeli vizsgarésznek megfelelően kell minősíteni.

Ha a vizsgázó az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tett, mindkét tétel kifejtését a szóbeli tételek értékelési szabályai szerint kell értékelni, majd a két tételre adott pontszámok összegét a szóbeli vizsgán elérhető pontszám kétszeresének százalékában kell kifejezni, és ez adja a vizsga százalékos minősítését.

A vizsgázónak ebben az esetben mindkét szóbeli vizsgáján legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson.

Jogok az érettségi vizsga kapcsán” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Amennyiben egy diák indokolt esetben, nem tud részt venni a szóbeli érettségi vizsgàn jogilag mi az eljàràs? Van-e arra lehetőség hogy csak a szòbelit kelljen màr letenni, és ne az egész procedúra legyen megismétlendő?

    1. Ha hivatalosan igazolva van, hogy saját hibáján kívül nem jelent meg, akkor új vizsgaidőpontot kell kijelölni. A szóbeli vizsgaidőszakban kell megejteni. Ha nincs elfogadható igazolás, vagy nem jelzi időben a pótlásra való igényt, akkor sajnos az egészet ismételni kell a következő időszakban.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.