Halogatás helyett

nehezen.jpg


A halogatás elkerüléskísérlet

Sok frusztráló problémát okoz a halogatás – amikor nem vagyunk képesek mozgósítani az energiát a feladat megkezdéséhez.

A legfrusztrálóbb, ha olyan tevékenységeket kell végezzünk, amelyek kellemetlenek számunkra, de meg kell csinálni.

Egy ilyen élethelyzet nyilvánvalóan gátat szab az önmegvalósításnak (gondoljunk arra, mit mondanak a tanárok az iskolában:“Ez a gyerek nem aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket” vagy “Egyszerűen csak lusta kissé”). Az életben ugyanis semmi nem ment fel, telejsíteni kell.

A teljesítmény eléréséhez neki kell kezdenünk, fenn kell tartanunk és be kell fejeznünk egy tevékenységet, ez pedig igen nehéz feladat számos embernek, aki tanulási nehézségekkel és/vagy hiperaktivitás/figyelem zavarral küzd.


A halogatás oka

A halogatás egyik oka érzelmi jellegű: nem hiszünk magunkban eléggé.

Például: Miért kellene erőfeszítést tennem, hisz úgysem fog most sikerülni. Lehet, hogy nem lesz elég energiám, hogy végigvigyem? Túl unalmas, nincs hozzá türelmem. Mit fognak a többiek gondolni?

A halogatás másik oka, hogy gyakran nem világos, hogy pontosan mit kell csinálni, miután belekezdtem egy feladatba. Nem látható könnyen át a szükséges lépések sorozata, nehéz előre tervezni.

halogatas.jpg

Időnként az sem tiszta, milyen végeredményre kellene, hogy vezessen a folyamat. Ezért inkább bele sem kezdek.


Az akadályok leküzdése

Mit lehet kezdeni ezekkel az érzelmi akadályokkal? Sok mindent. Itt egy lista. Nem kell mindet alkalmazni. Inkább választani érdemes. Olyat, ami a legtesthez állóbb.

  • Kérjünk meg egy hozzánk közel álló embert, hogy emlékeztessen minket a fontos határidőkre. Vagy akár kérjük meg, hogy elküldhessük neki az elkészült munkákat – hogy legyen valamilyen külső fél, aki felé “leadási kötelezettségünk” van.
  • Ajánlott megkérdeznünk másokat, akikben megbízunk (munkatársakat, közeli barátokat vagy párunkat), hogy szerintük tartható-e a tervezett beosztás és rendszer (ne legyünk szégyellősek!).
  • Írjuk fel az összes szakaszhoz a tervezett határidejét!halogat.jpg
  • Tervezzünk és iktassunk be rövid szüneteket, amelyeket más tevékenységekre szánunk! Ezáltal újult erővel térhetünk majd vissza feladatunkhoz.
  • Gondoskodjunk magunknak (vizuális és hallható) emlékeztetőkről ezen időpontokra, ismétlődő emlékeztetőkkel!
  • Kövessük nyomon a témával töltendő órákat és időpontokat!

Döntsük el előre, mikor végezzük el az egyes részeket: Ajánlott megbecsülni, hogy mikor lesz a csúcson a koncentrációs képességünk, és milyen környezeti tényezők segíthetik erőfeszítéseinket.

  • Szabjunk időkeretet a teljes munkának!
  • Osszuk fel a feladatot rövid, világos részekre, egy megfelelő, logikus sorozat szerint!
  • Kezdjük a könnyebb feladatokkal!

Ajánlott bátorító szavakat mondogatni magunknak, dicsérni magunkat, pozitív végeredményt tartani a szemünk előtt, és ha szükséges, elfogadni segítőkész emberek támogatását, és minden elvégzett részért megjutalmazni magunkat (például: a feladat elvégzése esetén gondoskodjunk olyasmiről, amit kedvelünk – egy filmnézés, strandolás, barátok, egy apró ajándék, stb.).

  • Önmegerősítés és noszogatás: Fontos ismételgetni magunknak: “Ha módszeresen dolgozom, sikert érek el.”
  • Beírhatjuk a tervezett jutalmat a határidőnaplónkba, hogy valami ígéretes lebegjen előttünk.

Különböző emberek különböző helyeken szeretnek dolgozni. Dolgozhatunk egy számítógépen egy forgalmas kávézóban, egy csendes könyvtárban, egy közeli barátunk lakásán, vagy a munkahelyen megnyitott Skype programmal, és egy hozzánk közel álló emberrel a másik végén, aki “távoli támogatást nyújt.”

  • Válasszunk olyan munkakörnyezetet, amely tevékenységre sarkall.


Hogyan tartsak ki egy feladatnál?

Egy másik probléma, hogy miként tartsunk ki egy feladatnál. Ebben is segíthet néhány dolog:

1. Minimalizáljuk a figyelemelterelő ingereket, amennyire csak lehetséges.

  • Kapcsoljunk ki minden eszközt, ami csábítás forrása lehet számunkra:mobil telefon, számítógépes játékok, különböző kütyük, tévé stb.
  • Válasszunk olyan helyszínt, amely lehetővé teszi a töretlen koncentrációt.

2. Válasszuk meg bölcsen feladatainkat

  • Igyekezzünk kerülni az olyan feladatokat, amelyeket igen kis eséllyel tudunk csak sikerre vinni!
  • Ha valamelyik feladat nem sikerül, lépjünk tovább.

halogatas rablo.jpg


Hogyan küzdjünk meg a kitartást igénylő monoton feladatokkal?

  • A feladatokat osszuk fel társainkkal. Válasszunk neház, de kevésbé monoton munkákat. Az is megérheti, hogy többet vállalunk, csak például mosogatni ne kelljen.

  • Váljon a munka mindennapi menetrendünk részévé, amennyire lehet, azaz legyen meg hozzá a kijelölt nap és idő. A rutin átsegít sok mindenen.

  • Dicsérjük meg társunkat, ha elvégzi az őrá eső feladatokat, és kérjük meg, hogy ő is adjon nekünk pozitív visszajelzést, ha elvégezzük feladatunkat!


Hogyan ne felejtsem el a feladatot?

  • Írjuk fel a feladatot a határidőnaplónkba, és állítsunk be emlékeztetőt, még akkor is, ha úgy gondoljuk, “kizárt”, hogy elfelejtenénk!

    halogatas szabalyai.jpg

  • Az olyan feladatok esetében mint: sport vagy projekttalálkozók, jó ötlet lehet valakivel megbeszélni közös találkozót, így “nem lehet mindenféle kifogásunk” az elhalasztására vagy elmulasztására.


Hogyan fejezhetek be egy feladatot?

Sokan nem kapnak főiskolai diplomát csak azért, mert nem fejezték be a legutolsó beadandó feladatukat. Sokakat nem vettek állásba, mert nem készítettek el egyetlen dokumentumot, például: az önéletrajzukat, ami a felvétel feltétele lett volna.

Könnyen félbemarad egy feladatot, ha beleunnunk, kimerülünk, és elvesztjük a bizalmukat.
Mit tegyünk, ha nem tudunk befejezni egy feladatot?

  • Ismerjük fel, mi állított meg minket! Néha valami apróság, ami szorongást és rossz közérzetet okoz. Ha már ismerjük a problémát, le tudjuk győzni.
  • Keressünk külső segítséget! Ha úgy tűnik, hogy a dolog csak egyre húzódik, annak ellenére, hogy minden reggel elhatározzuk, hogy ma megcsináljuk, ne harcoljunk magunkkal.
    doit.jpg


Hogyan tanulhatok sikereimből, hogy újra elérhessem őket?

Ha sikeresen elkezdtünk egy feladatot, kitartottunk mellette és befejeztük – az nagy siker. Végtére is nem egyszerű dolog. Nem csak úgy megtörténik, és nem vehetjük magától értetődőnek.

Gyakran hajlamosak vagyunk magunkat okolni minden sikertelenségért, ha viszont sikeresek vagyunk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy véletlen vagy szerencse kérdése stb. volt…

Mit tehetünk a teljesítménnyel/sikerrel? Hogyan tarthatjuk fenn? Hogyan tanulhatunk belőle?

Gyűjtsük össze azokat a tényezőket, amik segítettek:

  • Voltak olyanok, akik mellett jó volt dolgozni? Volt olyan, akinek a tanácsa segített? Ki segített a számunkra nehéz részeknél?
  • Volt valami konkrét helyszín, ahol jó volt dolgozni?Egy olyan hely, ahol koncentrálhattunk és magunkat adhattuk?
  • Volt olyan feladat, ami könnyen és simán ment, és aminek legközelebb relatíve könnyen neki tudunk állni?Milyen feladatokhoz kellett több segítség vagy szünet?
  • Tudtuk tartani a kitűzött határidőket?Milyen feladatokat teljesítettünk hamarabb?És melyeket később?Legközelebb tudunk-e jobb menetrendet készíteni?

femina.jpg

Számoljunk be a hozzánk közel állóknak arról a feladatról vagy projektről, amelyben sikeresek voltunk.

Szervezzünk magunknak egy kis ünneplést (kedvenc szabadidős tevékenységünket, vagy egy kényeztető ajándékot).

És ami a lényeg, ha a következő feladatnál nehezen mozgósítjuk magunkat, pozitív tapasztalatunk megadja majd azt az erőt és a reményt, ami az elkezdéshez szükséges.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.